Tékozló fiúk
(não sei)
Hallottam hírét a tékozló fiúnak,
Ki elkérte részét,
Boldog volt, hogy indulhat.
Nézd, hogy jött vissza,
Sem barátja, sem hite,
Egy szál ruha rajta,
Ez maradt, ez mindene.
Ma megint sûrû az éj,
Kiáltást sodor a szél,
Én tudom, egyedül fél,
De holnap megint remél,
És így lesz, amíg csak él,
Elindul és visszatér.
Hallottam hírét
Szegény öreg apjának,
Ki átadta részét
Legkedvesebb fiának,
Tárva-nyitva,
Áll éjjel a háza,
Úgy hívta vissza,
Kapujába állva.
Ma megint sûrû az éj,
Kiáltást sodor a szél,
Én tudom, egyedül fél,
De holnap megint remél,
És így lesz, amíg csak él,
Elindul és visszatér.
Hallottam hírét
A nagyobbik testvérnek,
Ki nem kérte részét,
S megtette, mit kértek,
Észre sem vették,
Sohasem szerették,
Most jön, kéri részét,
És így próbál szerencsét.
|
|
